Egy tévhit a jó modorról
Ön is biztosan gyakran hall olyan mondatokat („érveket”), hogy manapság miért nem kell „annyira” jó modorúnak lennünk és miért is engedhető meg, hogy saját kényünk-kedvünk szerint szemezgessünk az illemszabályok között...
Az egyik érv, amelyik időről időre felbukkan:
„Nincs szükségem arra, hogy jobban ismerjem az illemszabályokat, a többiek annyira sem tudnak viselkedni, mint én.”
Van két kérdés, amelyek ilyenkor óhatatlanul felvetődnek?
- Amennyiben ez így is van, - ez a tény, mi alól ment fel bennünket?
- …és a legnagyobb ellenfelünkre (konkurensünkre, versenytársunkra) is igaz ez? …és meddig? … és ha ő „lépést vált?”
Amennyiben pedig igaz is az állítás, azt is tudjuk: arra nem emlékszünk, aki átlagos volt, csak arra, akiről az volt a benyomásunk, hogy „volt gyerekszobája”, illetve arra, akinek kifejezetten rossznak találtuk a modorát.
Amennyiben hát az a célunk, hogy jó, és emlékezetes legyen a rólunk kialakuló (első) benyomás, ehhez éppen a jó modor az egyik legegyszerűbb eszköz.
Szabó István Andor írja Az úriember című könyvében: „ A kiváló tudósnak, lángésznek meg szokta a világ bocsátani, ha a jó modor kérdéseivel nincs tisztában; de csakis neki.”
Ezért hát, példaképeinknek inkább az erényeik szolgáljanak irányjelzőül számunkra, s ne gyengeségeik… Azokból van, nekünk is, elég…
Erdős Zsuzsanna
dr. Erdős Zsuzsanna üzleti és társasági etikett tanácsadó, tréner, coach. A Piac és Profit, valamint a VOSZ üzleti etikett szakértője. Rendszeresen tart üzleti etikett programokat cégeknek, illetve főiskolákon és egyetemeken. Nyolc éve segít ügyfeleinek "jóból, kiválóvá és egyedivé" válni.