Néhány hónapja egy amerikai reality showt néztem.

Mea culpa, hogy nem kapcsoltam tovább, de mi tagadás – érdekelt.

A műsor egy jól bevált sztereotípiára épült: okos, ám kevésbé vonzó megjelenésű fiú, szép, de „buta” lány és a 10.000 dolláros kérdés: hogyan működik egy ilyen (pár)kapcsolat?

A koreográfia a szokásos: egy ház, párok, feladatok és az életrevalóbb párok maradnak. Két pár küzdött a bennmaradásért, a lányok matematikai, a fiúk etikett kérdéseket kaptak, és bevallom, az etikett kérdések, zavarba hoztak… 

Íme az első két kérdés:

Kapásból a válaszom: a fiúnak.

A versenyző is ezt a választ adta és …

kiestek…, mert a helyes megfejtés – és itt fontos, ne feledjük, hogy az Egyesült Államokban készült a műsor – annak kell fizetnie a vacsorát, aki randevúra hívta a másikat! 

Nos – és most legyünk nagyon, nagyon régimódiak, vagy csak emlékezzünk nagyanyáink bölcsességére - az első fiú válasza is jó volt. Tekintettel arra, hogy egy lány nem hív randira fiút, hanem - úgy mórikálja magát, hogy a fiú – ha kell összeszedve minden bátorságát – hívja (ha már a régies szóhasználatnál vagyunk) találkára őt.

A másik kérdés lényegére emlékszem csupán:

A lányok, akik monitoron nézték a fiúk vetélkedését találgattak: 10%? 15%?  A helyes válasz pedig 20%. A kérdéses fiú tudta a választ, így a pár továbbjutott.

Bevallom, ennél a kérdésnél már nem is találgattam. A kérdésfelvetés is meghökkentett. Például azért, mert a fizetésnél, mint az illemben oly sokszor, a diszkréció fontos szempont. Ha valakit meghívunk ebédelni, nem dörgöljük az orra alá, hogy mennyibe került, és nem fitogtatjuk, hogy ki tudjuk fizetni a számlát. Hiszen azért hívtuk meg, mert élvezni akarjuk a társaságát és szeretnénk, ha jól érezné magát, a számlát pedig persze, hogy ki tudjuk fizetni.

Mindemellett elgondolkodtam: vajon Hampton otthonaiban vagy az elit magániskoláiban ugyanezt az etikettet tanítják, amit számon kértek a játékosokon?  (A kérdés persze csak költői, mert a választ tudom: nem. A "klasszikus" etikettet tanítják.)  Egy biztos, az amerikai etikett könyvekben, melyek most elérhetőek a könyvesboltokban, ez áll.

S nekem csak az jut eszembe… szegény, szegény (amerikai) lányok.